Algarve-i Egyetem Featured

Evgeni Dinev, képazonosító: 100298303 @ FreeDigitalPhotos.net Evgeni Dinev, képazonosító: 100298303 @ FreeDigitalPhotos.net

Infokommunikációs technológiára támaszkodó feladatközpontú nyelvoktatás

Additional Info

  • A képzés címe: INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁKRA (IKT) TÁMASZKODÓ FELADATKÖZPONTÚ NYELVOKTATÁS
  • A képzés szükségessége és megalapozottsága: Az idegennyelv-tanárokat gyakran ösztönzik rá, hogy a hagyományos, tankönyv-alapú nyelvoktatási gyakorlattól elszakadva alkalmazzák a nagyobb kommunikációs kihívást jelentő ún. feladatközpontú nyelvoktatás (TBLT) vagy a számítógép-támogatott nyelvoktatás (CALL) módszereit. A Közös Európai Referenciakerettel (CEFR) összhangban sok nemzeti tanterv is erősen támogatja a TBLT-t. E nemzeti kurzus célja segíteni a tanárokat megfelelni a TBLT tényleges implementáció során oktatói munkájukban fellépő új kihívásoknak, s így a lehető legtöbbet hozni ki az TBLT-nek szentelt európai projektekből (pl. ETALAGE, PETALL). Ennek alapja a CEFR négy szintjének (A1-től B2-ig) megfelelő jógyakorlati feladatminták elemzése, illetve a feladatoknak megfeleltethető online források értékelése, miáltal kialakíthatóak a feladatközpontú tevékenységek tervezéséhez és adaptációjához szükséges legmegfelelőbb stratégiák és eljárások.
  • A szakterület áttekintése és a képzés innovatív jellege: A kutatók és tudósok csak mostanában kezdenek több figyelmet fordítani az IKT integrálására a TBLT-be. Több mint egy évtizede az olyan szerzők, mint Ellis, Nunan, illetve Willis & Willis munkái óriási mértékben járultak hozzá a TBLT elméleti és módszertani kereteinek kialakításához, javaslataik ugyanakkor alapvetően csak a hagyományos tantermi keretek közti személyes interakciókkal számoltak, és figyelmen kívül hagyták a technológiai köztes felületeken zajlókat. Az ilyen technológiai körülmények speciális feltételei megkövetelik a differenciált megközelítést, annál is inkább, mert a nyelvhasználat az IKT fejlődésével együtt változott (vegyük csak például az sms, a Skype, a Twitter és a csetfelületek használatát). Az IKT és TBLT viszonyának vizsgálatához az egyik legértékesebb hozzájárulást Thomas-nak és Reinder-nek az IKT-alapú TBLT-ről szóló, 2010-ben megjelent, olyan szerteágazó témákkal foglalkozó tanulmánykötete adta, mint például az eltérő kultúrák közti kommunikáció a TBLT-ben, a számítógép-közvetítésű kommunikáció, a TBLT és a számítógépes nyelvtanulás (CALL), oktatóképzés a TBLT és IKT területén, vagy a virtuális világok. 4-ben jelent meg egy González-Lloret és Ortega szerkesztette kötetben a gondolat, hogy „a TBLT bevett elvei szervesen integrálhatók a korszerű nyelvoktatásba és a digitális technológia mai valóságába”. A PETALL projekt közvetlenül foglalkozik ezekkel a vonatkozásokkal, és célul tűzi ki az alábbiak jobb megértését: a tanárok közti együttműködés transznacionális dinamikája az IKT-t alkalmazó feladattervezése és kezelése során; illetve az értékelő eszközök szerepe a tanárok IKT-alapú TBLT-re való minél jobb minőségű felkészítésében; a feladatok adaptálhatósága.
  • Célcsoportok: Általános és középiskolai idegennyelv-tanárok
  • Eredmények: változások az oktatási gyakorlat, eljárások és oktatóanyagok terén: • A képzés rendszeres tantermi gyakorlattá teszi a TBLT-t. • Olyan stratégiákkal és eszközökkel bővíti az oktatók kelléktárát, melyeknek köszönhetően maguk is képesek lesznek feladatközpontú tevékenységet kidolgozni, illetve már meglevő gyakorlatokat adaptálni diákjaik szükségleteihez. • A nyelvtanulási folyamat részeként bátorítja az IKT használatát. • Az IKT ehhez rendelkezésre álló potenciálja révén nemzeti és nemzetközi szinten is hozzájárul a képzés résztvevői közti együttműködés formai kereteinek kiépüléséhez.
  • Tartalom: • Az IKT-alapú TBLT legfrissebb elméleti fejlesztései • A CEFR hozzájárulása a TBLT megértéséhez • Az európai projektek szerepe a jó gyakorlatok elterjesztésében • A TBLT implementációjának módjai Európa általános és középiskoláiban • A feladatközpontú tevékenységi javallatok adaptálásának módjai a tanárok oktatási gyakorlatába. • A nyelvtudás szerepe a TBLT-tevékenységek fejlesztésében • A nemzeti és nemzetközi szintű együttműködés formai keretei az IKT rendelkezésre álló potenciáljának fényében.
  • Módszertanok: a) A feladatközpontú nyelvtanulási tevékenységek irodalmának áttekintése (lásd az irodalomjegyzéket) ) Információk a témához kapcsolódó alábbi európai projektekről: a. Az IKT és nyelvtanulás nemzetközi moduljai (LINGUA) . ECNTLT European Curricula in New Technologies and Language Teaching – Új Technológiákra Vonatkozó és Nyelvoktatási Európai Előírások (COMENIUS) c. ETALAGE European Task-based Activities for Language Learning; a Good practice Exchange – Európai Feladatközpontú Nyelvtanulási Tevékenységek, Jógyakorlat-Csereprogram (COMENIUS) d. PETALL Pan.European Task-based Activities in Language Learning – Páneurópai Feladatközpontú Nyelvtanulási Tevékenységek (LLP, 2. sz. transzverzális kulcstevékenység: nyelvek) c) Az ETALAGE, PETALL, CAMELOT és UniCollaboration európai projektekben előállt jógyakorlati minták európai szintű elemzése d) E a gyakorlatok portugál iskolákra való adaptációjának megközelítése e) A tanárok felkészítése az ilyen típusú tevékenységek alkalmazására ) Javaslatok kidolgozása IKT-alapú feladatokra g) A javasolt IKT-alapú feladat követése a csoportokban h) Az előre meghatározott megfigyelési és kiértékelési eljárások nyomán előálló eredmények elemzése
  • Értékelési eljárások: A képzés résztvevőit 1-től 10-ig terjedő skálán értékelik (a CCPFC és a DGRHE 3/2007 sz. hivatalos előírása szerint) az alábbi, egymástól független elemek alapján: a) Beszámoló a forrásokról (20%) ) A résztvevő javaslata az osztályában megvalósítandó IKT-alapú csoporttevékenységre (40%) c) Beszámoló a tevékenység megvalósulásáról (20%)
  • Utánkövetési stratégia: A képzés résztvevői meghívást kapnak a PETALL platformra, illetve az oktatási és kutatási iniciatívák kivitelezésére a projekt keretein belül.
  • Időbeosztás: Időkeret: 3 és 5 hónap között Alkalmak száma: 5 alkalom Alkalmankénti teljes időtartam: 3 óra
  • Nemzeti testületi jogosítvány: Nemzeti testület megnevezése: Conselho Científico-Pedagógico da Formação Contínua Az akkreditáció érvényességének lejárta: 2018.04.13. Hivatkozási szám: ACC-1425565392
  • Tudományos szakértő: Neve: Jorge Carvalho Intézmény: Algarve-i Egyetem, Oktatási és Kommunikációs Iskola
  • Irodalom- és egyéb forrásjegyzék: ALVES, J. M. (Dir.) (2001). Quadro Europeu Comum de Referência para as Línguas: Aprendizagem, Ensino, Avaliação. Porto: Ed. ASA. ELLIS, R. (2003). Task-based language learning and teaching. Oxford: OUP. GONZÁLEZ-LLORET, M. & ORTEGA, L. (eds.) (2014). Technology-mediated TBLT: Researching Technology and Tasks. Amsterdam: John Benjamins LOPES, A. (2012). Changing teachers’ attitudes towards ICT-based language learning tasks: the ETALAGE Comenius project (the Portuguese case). The EUROCALL Review 20(1): 100-103. LOPES, A. (2014). PETALL: A European project on technology-mediated TBLT. In S. Jager, L. Bradley, E. Meima and S. Thouësny (eds.), CALL Design: Principles and Practice - Proceedings of the 2014 EUROCALL Conference, Groningen, The Netherlands. Dublin: Research-publishing.net: 209-213. NUNAN, D. (2004). Task-based Language Teaching. Cambridge: CUP. NUNAN, D. (1989). Designing tasks for the communicative classroom. Cambridge: CUP. SCHROOTEN, W. (2006). Task-based language teaching and ICT: Developing and assessing interactive multimedia for task-based language teaching. In: K. van den BRANDEN (ed.), Task-based language education: from theory to practice. Cambridge: Cambridge University Press, 129-150. THOMAS, M. and H. REINDERS (2010).Task-Based Language Learning and Teaching with Technology. Continuum Publishing Corporation. WILLIS, D. and J. WILLIS (2007). Doing Task-Based Teaching (Oxford Handbooks for Language Teachers). Oxford: OUP. WILLIS, J. (1996). A Framework for Task-Based Learning, London: Longman.